Érdekel a jóslás, sorselemzés ? A kapcsolat menüpontnál megtalálod elérhetőségemet !

Ezotéria

0

Álomfejtés másképp


Álomfejtés másképp

Az emberek ősidők óta nagy jelentőséget tulajdonítanak az álmoknak. Sok nép képzetében az álmok különféle hiedelmekkel, mágikus cselekedetekkel társultak. Az ókorban azt hitték, hogy az álmokat az istenek küldik az embereknek, hogy megoldást találjanak sorsuk irányításához, betegségeik gyógyításához.

A hagyományos kínai felfogás szerint álom idején a lélek képes elhagyni az ember testét. A halhatatlanok viszont nem álmodnak, mivel ok már mentesek a vágyaktól, a kívánságoktól.

Egyiptomban kb. 4000 éve összegyűjtöttek egy listát a jövendölésre alkalmas álmokról. Később elemezték a Biblia próféciáit is. Az ókori görögök meghatározónak hitték az álmok jóserejét, Arisztotelész (i.e. 384-322) görög filozófus értékelte az álmok érzelmekre ható szerepét.

Hippokratész (i.e. 460-377), az ókor leghíresebb orvosa komolyan foglalkozott az álmok fontosságával. A 2. században élt népszerű jós, az ephézoszi Artemidórosz, aki egész életét az álomfejtés tudományának szentelte, híres álmoskönyvet írt, Álomfejtés címmel. Állandóan utazott és gyűjtögette a beteljesült álmokat.

tovább olvas →!
1

Álomfejtés A-tól - Z-ig

„Az álmok nem szándékos és önkényes kitalálások, hanem természetes jelenségek, és semmi mások, mint amit éppen ábrázolnak. Nem csalnak, nem hazudnak, nem csűrnek-csavarnak és nem kendőznek el semmit, hanem naiv módon azt adják tudtul, ami, és amit gondolnak. Csakis azért bosszantók és megtévesztők, mert nem értjük őket. Nem alkalmaznak semmiféle bűvészkedést, hogy elrejtsenek valamit, hanem kimondják, ami a lényegi tartalmuk, a maguk módján a lehető legvilágosabban. Azt is képesek vagyunk felismerni, miért olyan sajátosak és bonyolultak: a tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy olyasmit iparkodnak kifejezni, amit az én nem tud és nem ért meg.”

Carl Gustav Jung (1875-1961),

svájci pszichiáter, pszichológus, analitikus

Álomfejtés A-tól - Z-ig :

forrás: Rosta Erzsébet : Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról

Ablak

Az ablakkal álmodót - ha büntető eljárás alatt áll - felmentik a vád alól. Ha az álmot látónak az ablakzár látványa marad meg az álmából, pletykázása miatt alapos megdorgálásra számíthat. Az észak-afrikai arabok szerint, ha az ember álmában egy ablakon át távozik, az ügyeinek szerencsés fordulatát jelzi; ám ha az ablak szűk, és nehéz kijutni rajta, ez arra inti, hogy nagy nehézségekkel kell megbirkóznia. Muhammad An-Nefzawi 15. században írt művében, a középkori arab világ szerelmi kultúráját bemutató Illatos kertben az ablak átvitt értelemben a nőre emlékeztet, ezért aki álmában magát új, jó állapotban lévő ablakon látja bepillantani, biztos lehet benne, hogy fiatalasszonyt, vagy szüzet kerít hatalmába. Ha viszont az ablak lestrapált, kopott, az asszony öreg lesz.

 

Adó
Ha álmában valaki adót fizet, csinos nyereségre számíthat, ha viszont adót vetnek ki rá, nehéz munka előtt áll.

 

Agglegény
Agglegénnyel álmodni szerény szerencsét jelent.

 

Aggodalom
Aki álmában aggodalmaskodik, ha beteg, javul az állapota, ha egészséges, örömben lesz része.

 

Angyal
Angyallal álmodni kiváló jel, sikert, boldogságot, hasznos barátságot, szerencsés szerelmet prognosztizál. Angyallal beszélni, utálatos és gonosz dolgok történnek az álmodóval. Azt álmodni, hogy angyallal együtt lebegünk, boldog öregséget jelez.

tovább olvas →!
0

24 - Az élet célja

Szepes Mária:A mindennapi élet mágiája

24.

Az élet célja

Sajátos célunk - az egyetemes célon belül - kétségtelenül egyéniségünk megfinomítása, kicsiszolása különféle lehetőségek, élmények kísértések, provokációk, tapasztalatok csiszolókorongján. Az, hogy ideáljainkat felszínre hozzuk, megvalósítsuk és kiéljük. Hogy hányféle átmeneti cél felállítására és túlhaladására van Szükségünk ehhez, az egyedül szellemünk rejtett törvényétől függ. E vita a megvilágosodott individuumban dől el.

tovább olvas →!
0

23 - A félelem legyőzése

Szepes Mária:A mindennapi élet mágiája

23.

A félelem legyőzése

Az élet legősibb alapérzése a félelem. A múlandósággal együtt született. Hatalma két forrásból táplálkozik. Egyik forrása az, hogy nevét a rengeteg fedőnévtől csaknem lehetetlen megtalálni. Noha a félelem lényegében halálfélelem, kétségtelen, hogy e mögött van még egy titkos név, egy másik, amely az univerzális tudattalanban rejtőzik. A félelem hatalmának másik forrása önmagát feltöltő, megszázszorozó ereje. A félelem mágiája ugyanis magából a félelemből táplálkozik. Amint feltámad bennünk, legelőször is kontroll-szerveinket bénítja meg, s átveszi az uralmat egész organizmusunk fölött. Lételeme a homály, ismeretlenség, köd, bizonytalanság, körvonaltalanság. Veszedelmes experimentumainak feltétele az egyéniségben eluralkodott tanácstalan káosz és tehetetlen kiszolgáltatottság.

Le lehet-e győzni? A felelet erre: igen!

tovább olvas →!
0

22 - Pozitív és negatív emberek

Szepes Mária:A mindennapi élet mágiája

22.

Pozitív és negatív emberek

Milyen emberek társaságát kerüljük, milyen emberek társaságát keressük?

E tanulmány első fejezeteiben már kifejtettük, hogy életünkbe senki sem lép be véletlenül, mert amit véletlennek érzékelünk, az részleges vakságunk következménye. Olyan mozzanat, amelynek előzményeit nem látjuk, tehát nem ismerjük fel logikáját, elkerülhetetlenségét és sorsunkat alakító szándékosságát. Bármilyen kellemetlen viszonylatunk támad környezetünk tagjaival, e viszonylat hívójele bennünk hangzott el, sőt mi adtuk meg alaphangját. Éppen ezért a mi feladatunk, hogy minden ilyen relációt feloldjunk. Ha már belekerültünk, akkor már ez a vizsgatételünk. Mivel azonban ezen a területen is - mint az élet bármely más síkján - a valódi karmaoldó, illetve elhárító módszer a profilaxis, amennyiben képesek vagyunk rá, itt is élhetünk a megelőzéssel. Mert értsük meg, az embernek joga van hozza, hogy a dolgokat megkönnyítse, a bonyodalmakat elkerülje vagy transzponálja. E kiváltság azonban benső rang. Semmi mással nem lehet hozzájutni, mint a megismerés szellemi és erkölcsi erejével. Ez az élő erő annyit jelent, hogy van benső mértékünk, amellyel lemérhetjük, mi az, amit meg kell tennünk, s mi az, amire hiába vesztegetünk időt és energiát. Lemérhetjük: hol kezdődnek mulasztásaink, és hol végződik morális kötelességünk.

tovább olvas →!
0

21 - A környezetváltozás szerepe

Szepes Mária:A mindennapi élet mágiája

21.

A környezetváltozás szerepe

Krónikus, depressziós állapotoknál, kóros ingerültség vagy ideges túlfokozottság esetén az orvos régebben szinte közhelyszerűen ajánlotta a környezetváltoztatást. A "kilépést a régiből, megszokottból az irritálóan beidegzettből". Ennek a gyógymódnak kétségtelenül sok száz éves kedvező statisztikája van. S azért alkalmazták gyászesetek, betegségek, szerelmi csalódások, válási hajszák és különféle neuraszténiás tüneteket produkáló egyéb megpróbáltatások után, mert rájöttek, hogy az emberi természet meglepően gyors változással reagál rá. De hogy miért teszi ezt, odáig már nem terjedt az egzakt tudomány érdeklődése. Pedig ebben a tényben is, mint sok más eredménnyel alkalmazott "természetes gyógymódban", benne rejlenek a kulcsok, amelyek az egész orvostudományt forradalmasíthatják. Ehhez persze, a tünetek területét elhagyva, egészen új - és egészen ősrégi - vizsgálati módszerekkel az okok láthatatlan birodalmáig kell elhatolni.

A kiindulása e vizsgálati módszernek az a már elhangzott mondat, hogy mindenfajta betegség a szimbólumbeszéd egy formája. Aki tehát egészen pontos diagnózist akar megállapítani, annak ismernie kell a szimbólumok univerzális nyelvét.

tovább olvas →!
0

20 - Hogyan küzdjük le kedvetlenségünket? A pozitúrák mágiája

Szepes Mária:A mindennapi élet mágiája

20.

Hogyan küzdjük le kedvetlenségünket? A pozitúrák mágiája

Egy Thompson nevű pszichológus a következő furcsa kérdést tette fel betegeinek: mit gondolnak vajon azért sírnak-e, mert szomorúak, vagy azért érzik szomorúnak magukat, mert sírnak? Azért szaladnak-e valahonnan, mert megijedtek, vagy azért ijedtek meg, mert elszaladtak? A paradoxul hangzó s erősen extrém fogalmazás alátámasztására azután az alábbi gyakorlatot ajánlotta: térdeljenek le, hunyják be a szemüket, kezüket kulcsolják imára, és e feszült, felfelé nyújtózó Pozitúrában várakozzanak. Egy idő után megkérdezte, mit éreznek? - Vallásos áhítatot - felelte mindegyik. S el kellett ismerniök azt is, hogy e reakciót a sajátos pozitúra váltotta ki bennük.

tovább olvas →!
0

19 - A félszegség legyőzése

Szepes Mária:A mindennapi élet mágiája

19.

A félszegség legyőzése

Mikor felvetjük a félszegség fogalmát, rá kell jönnünk, hogy e külső tüneteiben annyira kínos és szembetűnő jelenségnek is legnagyobbrészt csak felszínét vesszük tudomásul, míg a mélyén homályos, zavaros, nyugtalanító névtelenségek lüktetnek. Mert mi hát valójában a félszegség, amely ifjúságunk éveit, de érett korunk bizonyos helytállásait is sokszor annyira gyötrelmessé tette. Mi hozta létre bennünk a merev, kényszerű, nevetséges reflexek tömegét, miközben görcsösen ügyeltünk rá, hogy kedvező hatást keltsünk? Miért mondtunk olyan dolgokat, amelyeket normális körülmények között sohasem mondtunk volna? Miért foglaltuk csonka sületlen szavakba félig elgondolt gondolatainkat? Miért végeztünk szokatlan, értelmetlen mozdulatokat? Miért törtünk ki önmagunkat is elképesztő szóáradatban, vagy miért némultunk el dermedten akkor, mikor ügyesen és talpraesetten meg kellett volna nyilatkoznunk? Mi az oka annak, hogy bizonyos emberek jelenlétében nem tudunk természetesen viselkedni? Miért volt sokszor az az érzésünk társaságban vagy nyilvános helyen, hogy minden ember szeme gyanakvón vagy gúnyosan bennünket figyel, s ha ketten összehajolnak, bizonyosan rólunk súgnak-búgnak, a mi külsőnket kritizálják?

tovább olvas →!
0

18 - Az önbizalom fejlesztése

Szepes Mária:A mindennapi élet mágiája

18.

Az önbizalom fejlesztése

Az önbizalomhiány, bizonyos sorsszerű terhelések mellett, apró kudarcok sorozatából keletkezik. E kudarcok oka - éppúgy, mint a karmikus terheléseké - a láthatatlan vágyvilágban és a szellem mágikus függetlenségének elvesztésében gyökerezik. S ne higgyük, hogy ez a folyamat egy már irányításunk alól régóta kikerült, lezárt tétel. Korántsem. Kifejezetten valami olyan dologról van szó itt, ami ma is állandóan történik rossz irányba, és ma is bármelyik pillanatban konstruktív irányba fordítható. Csak meg kell találnunk a hibát, amely a zavarokat okozza. S amint rátapintunk, ezúttal is elcsodálkozunk rajta, milyen egyszerűnek tűnik. Alig elhihető, hogy ezek a kis mulasztások, jelentéktelen hibák ilyen veszedelmes gátakat emelhetnek bennünk. Ne felejtsük el azonban, hogy egyetlen apró nyíláson át akármilyen óriási léggömbből elillan a gáztartalom, amely a magasságban tartja.

tovább olvas →!
0

17 - Az önbizalom

Szepes Mária:A mindennapi élet mágiája

17.

Az önbizalom

Az önbizalom az emberi karakternek szintén egyik olyan rejtélyes tulajdonsága, amelyet legtöbbnyire csak tüneteiben, megnyilvánulásaiban ismerünk, lényegét azonban kevéssé értjük, főleg úgy fogadjuk el, mint elementáris tényt, irányításunktól független, szerencsés adottságot. Úgy gondoljuk, vagy van valakinek önbizalma, vagy nincs. Ha van, ez nyilvánvalóan nagymértékben elősegíti az életben való érvényesülését, ha nincs, akkor szerencsétlen flótás akit döntő pillanatban mindig cserbenhagynak legfőbb képességei. Kétségtelen, hogy a tudás és önbizalom nem mindig állnak arányban egymással, s az önbizalommal bíró ember, noha esetleg irreális módon elbizakodott, mégis nagyobb eredményeket ér el mint az értékesebb értékesebb, de kisebbrendűségi érzettel küzdő egyéniség. Csaknem minden esetben tapasztalhatjuk, mikor valaki olyasmire vállalkozik, amihez nem sokat ért, ha bízik magában, tűrhetően végzi el a munkát. Viszont a legalaposabb felkészültség ellenére is zavarok támadhatnak, ha valaki nem bízik abban, amit csinál.

tovább olvas →!
Pages:123