0

Álomfejtés másképp


Álomfejtés másképp

Az emberek ősidők óta nagy jelentőséget tulajdonítanak az álmoknak. Sok nép képzetében az álmok különféle hiedelmekkel, mágikus cselekedetekkel társultak. Az ókorban azt hitték, hogy az álmokat az istenek küldik az embereknek, hogy megoldást találjanak sorsuk irányításához, betegségeik gyógyításához.

A hagyományos kínai felfogás szerint álom idején a lélek képes elhagyni az ember testét. A halhatatlanok viszont nem álmodnak, mivel ok már mentesek a vágyaktól, a kívánságoktól.

Egyiptomban kb. 4000 éve összegyűjtöttek egy listát a jövendölésre alkalmas álmokról. Később elemezték a Biblia próféciáit is. Az ókori görögök meghatározónak hitték az álmok jóserejét, Arisztotelész (i.e. 384-322) görög filozófus értékelte az álmok érzelmekre ható szerepét.

Hippokratész (i.e. 460-377), az ókor leghíresebb orvosa komolyan foglalkozott az álmok fontosságával. A 2. században élt népszerű jós, az ephézoszi Artemidórosz, aki egész életét az álomfejtés tudományának szentelte, híres álmoskönyvet írt, Álomfejtés címmel. Állandóan utazott és gyűjtögette a beteljesült álmokat.



Az álmok értelmezése nehéz feladat, egy görög bölcs azt írta erről, álomfejtőnek lenni, nem könnyű dolog. Mert nem mintegy, hogy az álmodó, szabad ember-e vagy rabszolga, gazdag vagy szegény, fiatal vagy öreg. Ugyanis ezek az álmodók hiába álmodnak ugyanarról a dologról, eseményről - eltérő életkoruk, más-más életkörülményeik és sok minden egyéb miatt - az álmaik jelentése nagyon különböző. Például, ha egy öregember azt álmodja, hogy megsebesült a mellkasán, rossz hírt fog hallani, ha egy lány ugyanerről álmodik, akkor szerelmes szeretőre fog lelni. Ha egy szegény férfi álmodja azt, hogy nővé fog változni, jó ómen, mert valaki gondoskodni fog róla, ha gazdag ember álmodja ugyanezt, akkor ez rossz előjelnek minősül, mert arra utal, hogy hatalmának vége szakad.

„Az emberiség történelme álmoknak sorozata. Az Ótestamentumban Ábrahám álmodik, a próféták látásai sem egyebek álmoknál...A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud eligazodni.”        

(Krúdy Gyula: Álmoskönyv, 1925.) 



Egy 1756-ból származó Álmos Könyvetske ismeretlen szerzője Ciceróra (i.e. 106-43), a híres római politikusra, íróra hivatkozva a következőket írja:

„Az embereknek, akik mértékletesen és józanul élnek, álmuk rendszerint beteljesedik, amikor annak ideje elérkezett.”
Csü Jüan (i.e. 340? - 280?) kínai költő így fogalmazott:
„Ha egyenes a lelkem: ám éljek idegenben, békésen alszom el, és álmom tiszta, mély.”
Boccaccio (1313-1375) olasz költő, író szerint pedig:
„Ki rosszat kíván neked, rosszat álmodik felőled.”


Az indiaiak nagyon hisznek az álmok erejében, melyeket isteni figyelmeztetésnek tekintenek. Szerintük istenekről, démonokról, szerencsésnek tartott állatokról vagy szerencsésnek tekintett dolgokról álmodni jó jel. Viszont aranyról, vasról, hulló csillagról vagy földrengésről álmodni rosszat jelent. Az indiaiak között sok ember képes megfejteni az álmokat, feladatuknak érzik interpretálásukat.

Csak a 19. században kezdtek kételkedni az álmok isteni erejében, ugyanis ekkor jelent meg Alfred Maury álmokról szóló tanulmánya, amelyben kifejtette, hogy az álmokat testi okok vagy külső ingerek váltják ki. Alvás és álmok (Sleep and Dreams, 1861.) című művében azt írja, azért álmodott a kairói bazárról, mert alvás közben, valaki erős illatszert tartott az orra alá. Egy alkalommal, amikor a tarkójára esett az ágydeszka, azt álmodta, hogy a francia forradalom idején él, s guillotine-nal végezték ki, mint arisztokratát.

A modern álomfejtők az álomról azt mondják, az nem más, mint az ébrenlét meghosszabbodása.

A 19.-20. század fordulóján élt osztrák ideggyógyász, Sigmund Freud Álomfejtés című könyvében kifejti, miszerint az álmok létfontosságú szerepet játszanak a lelki élet egyensúlyának fenntartásában. Az álom vágyteljesülés, ill. annak leplezett kifejeződése.



A Britannica Hungarica Világenciklopédia meghatározása szerint:
„az álmok, -alvás közben jelentkező, hallucinatív élmények. Az álmok általában színes víziók, de bizonyos esetekben elsősorban hallásélményekből állnak. Az álmokról szóló beszámolók változatosak, a meglehetősen egyszerű és reális álmoktól az egészen fantasztikus és szürrealisztikus álmokig bármi előfordulhat.”
Az álmok sokfélék, lehetnek színesek vagy fekete-fehérek, egyszerűek és bonyolultak, hihetők és hihetetlenek, lehetnek nyomasztóan lidércesek vagy kellemes érzetet keltők. Az álmokkal foglalkozó kutatók szerint a kellemetlen rémálmok jóval gyakoribbak, mint a kellemesek. Krúdy Gyula (1878-1933) Álmoskönyvének előszavában az olvasható, hogy:
„Nincsen rossz álom. Mert amikor álmodunk: azt jelenti, hogy még élünk. A halottak nem álmodnak, mert hiszen ők már mindent tudnak… A legrosszabb álomban is van valamely jó.”


A néphit úgy véli, hogy az éjjeli álmok a gonoszra, a rosszra hívják fel a figyelmet, a reggeli álmok pedig angyali figyelmeztetést jelentenek. A görög Artemidórosz a rémisztő álmokról azt írta, hogy jó szerencsét jövendölnek, például, aki saját magát látja keresztre feszíteni, arra számíthat, hogy nyugodt, eseménytelen lesz a házassága. Ugyanez az álom a tengerészek számára jó hajózást ígér, a politikusoknak elismertséget, népszerűséget, a rabszolgáknak pedig felszabadítást jövendöl.


„…hiszem, hogy az álmok ösztöneink hűséges tolmácsai, csak művészet dolga, hogy megfejtsük és megértsük őket...”

(Montaigne 1533-1592)  


Az álmoskönyvek szerint - hasonlóan Artemidórosz teóriájához - a valóságban az álmoknak mindig az ellenkezője valósul meg. Például halállal álmodni, születést jelent, születésről álmodni halált. Álomban betegeskedni, jó egészséget jelez; balesetet szenvedni, a sors jobbrafordulását jelenti; a büntetés, jutalmazást jelöl; a büszkeség, megszégyenítésre utal. Ha valaki álmában biciklivel felfelé pedálozik a hegyre, jó kilátásokat jelent, ha viszont lefelé gurul a lejtőn, az arra figyelmezteti, hogy balszerencséje közeleg.

Több költő foglalkozott az étkezés és az álom kapcsolatával:

a salernoi iskola tanítói, vélhetően a tanítványoknak, azt mondták:
„Hogy könnyű legyen az álmod, rövid legyen a vacsorád”
Boccaccio pedig így vélekedett:
„Ki étlenül fekszik ágyba, nyugtalan lesz annak álma."
"Nagy ostobaság hitelt adni az álmoknak, mivelhogy vagy a túlságos jóllakottság, vagy az éhség idézi fel őket.”


Mivel életünkből 20-25 évet alvással, ennek pedig az egyötödét álomban töltjük el, nem meglepő, hogy az álmok jelentéstartalma ma is sokunkat foglalkoztat. Az álmok értelmezése egyaránt támaszkodik a népi hagyományokra, a különféle álmoskönyvekre, valamint a mélylélektani kutatásokra, ezért meglehetősen sokféle álom interpretációval találkozhatunk. Ennek illusztrálásaként a cigányok hiedelemvilágából, Krúdy álmoskönyvéből valamint a férjemmel közösen írt könyvünkben összegyűjtött álomfejtésekből nyújtok át egy csokorra valót. (Az Álomszótár és az Álomfejtés A-tól Z-ig című írásaimban további álomértelmezéseket olvashatnak.  forrás: Rosta Erzsébet : Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról)


Álomfejtés másképp

Almát enni: veszély,
Almát ajándékba kapni: szerencse.
Ágyban feküdni: veszedelem,
Ágyat látni: szerencse.
Baglyot látni: pénzt nyerni,
Baglyot hallani: rossz hír.
Bárdot hordozni: üldözés.
Béka: jó siker.
Betegnek lenni: öröm.
Bolha: bánat.
Börtön: öröm.
Csalán: pénz, siker.
Csépelni: váratlanul pénzhez jutni.
Csillag: jó baráttal találkozni.
Csizma: családi szaporodás.
Dögöt látni: örökség,
Dögöt nyúzni: jólét, pénz.
Ecetet inni: nyereség.
Esthajnalcsillagot látni: bánat.
Enni: jólét.
Ellenség: nyereség.
Emberek: gond, bánat.
Egér: nagy öröm.
Eső: pénz, szerencse.
Fa (élő és zöld): jólét,
Fa (száraz) szerencsétlenség.
Fürdeni: betegség.
Félni: szerencsétlenség.
Feleséget látni: öröm.
Férjet látni: sikertelenség valamilyen vállalkozásban.
Fiatalnak lenni: betegség.
Fejet elveszteni: ijedtség.
Futás: veszteség.
Füst: betegség, halál.
Fület látni: bánat.
Galamb: jó hír.
Gomba: szerelem, barátság.
Gyermek: harag, civódás.
Gyertya: öröm.
Gyomlálni: szerencsétlenség.
Gyümölcs: gazdagság.
Haj: siker.
Hajadonfőtt járni: megvetés.
Hal: betegség, halál.
Házasodni: jólét.
Hegedű: öröm.
Hernyó: ellenséggel való találkozás.
Híd: előmenetel.
Hold: bánat, gond.
Holló: rossz hírek.
Kalász: haláleset.
Káposzta: veszteség.
Kártya és kereszt: sikertelen vállalkozás.
Kék szín: jó hír.
Kemence: öröm.
Kender: tűz, bánat.
Kép: öröm.
Kéz: szerencse.
Kígyó:rágalmazás.
Király: nagy öröm.
Koldulni: nyereség.
Kert és erdő: családi szaporodás.
Korom: rossz hír.
Köd: veszteség, halál.
Köntös (új): szerencse a szerelemben.
Köldökzsinór: betegség, halál.
Körte: jó siker.
Kutat látni: kár.
Kútból vizet meríteni: betegség, veszteség.
Kutya: szerencsétlenség.
Lábat mosni: betegség.
Lárma: ijedelem.
Légy: ellenség.
Létra: veszedelem.
Liba: egészség.
Liszt: ijedtség.
: nagy öröm.
Lövést hallani: jó hír.
Madár: hír.
Malom: gazdagság.
Méh: veszekedés.
Menny: jólét.
Mennydörgés: jó hír.
Meztelennek lenni: veszteség, betegség.
Nap: szerelem, barátság.
Nőket látni csókolózni: sikertelenség valamilyen vállalkozásban.
Orrot elveszteni, megsebezni: veszteség, betegség.
Óra: rossz hír, ijedtség.
Örülni: könnyezni.
Ördög: nagy szerencse.
Pénz: könnyek.
Pipa: harag, veszekedés.
Rák: bánat.
Róka: egészség, jólét.
Sár: veszteség, betegség.
Sárgarépa: sírás.
Sárga szín: irigység.
: szerelem, barátság.
Szalag: utazás.
Szeg: családi civódás.
Szekéren utazni: sikertelenség.
Szolgálni: családi szaporodás.
Szőlő: könnyek.
Tehén: gazdagság, szerelem.
Tetű: sikertelen vállalkozás.
Tojás: veszekedés.
Tövis: gyalázat, szerencsétlenség.
Tyúk: rossz hír.
Vaknak lenni: bánat.
Vasat eladni: szerencsétlenség,
Vasat venni: szerencse.
Vásár: nyereség.
Vér: ijedtség.
Vessző: siker.
Virág: bánat.
Zsír: ijedtség, veszteség.

forrás: Rosta Erzsébet : Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról

Disclaimer: http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható, hivatkozva az eredeti weboldalra!

Boszikám Jósdája